Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Álmos

 

 

 

 

Álmos 819-895

Álmos vezér (819895 k.) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád fejedelem apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.

 

Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almucs (középgörög nyelven Almoutz) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a sztyeppén gyakori lehetett, mert az egyik volgai bolgár uralkodót Almis ibn Selkejnek hívták. 

Álmos Anonymus szerint Egyek/Ügyek és Emese fiaként született, más magyar krónikák szerint Ügek unokájaként és Előd fiaként. Egyek nevének jelentése: „ős”, Emeséé „anyácska”; így ezek minden bizonnyal nem a valódi neveik voltak, csak a későbbi feljegyzések említik így őket. A legenda szerint Álmos onnan kapta a nevét, hogy anyját, Emesét álmában termékenyítette meg a turulmadár, és megjósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. De az ilyen jellegű ősnévadás újonnan felemelkedett dinasztiára is utalhat.

Nem lépett Pannónia földjére, a honfoglalás előtt meghalt. Nem tudni, hogy a születéséről és a haláláról szóló mondákat milyen mértékben befolyásolták az országban később elterjedt keresztény történetek, azaz Jézus fogantatása és Mózes halála. Egyes feltételezések Álmos halálát a kazár fejedelemöléshez hasonló szokásra vezetik vissza, a besenyőktől elszenvedett vereséggel, vagy a kiszabott uralkodási idő leteltével magyarázva. Mások szerint Álmost feláldozták, hogy ereje átszálljon fiába.

414px-almos2.jpg

A honfoglalás előtti arab források szerint Magyarországon szakrális kettős fejedelemség volt, akár a kazároknál, ahol a szakrális főkirály - kazárkagán és a magyar kende nem vett részt a napi ügyek intézésében, az ő léte őrködött népe sorsa felett, s mellette a hadvezér - a magyar dzsila, azaz gyula vitte a napi ügyeket, vezette a hadsereget. Egyes feltevések Álmosnak, mások Kurszán fejedelemnek tanúsítanak ilyen szerepet, amelyek természetesen kizárják egymást, hacsak nem Kurszán Álmos fia és Árpád bátyja nem volt, amit a későbbi Árpád-házi hagyomány eltitkolt, mert jogtalan utódlást mutatott volna, hiszen Kurszán utódai léteztek később is, mint a nemesi Kartal nemzetség. Ugyanakkor 948-ban Bulcsúharka vezetésével küldöttség járt Bíborbanszületett Konstantin udvarában, amelyik beszámolt a császárnak a magyarok fejedelmeiről, és ebben akkor szó sem volt szakrális fejedelemségről. Fejedelmet (arkhón), gyulát és harkát említ Bulcsú Konstantinnak, sőt Konstantin azt is írja, hogy „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…”, ami elég valószínűtlen, inkább valami illegitimitás eltitkolásáról van szó.

A hagyományban megőrződött esetleges szakralitás, és Levedi története pedig arra utalhat, együtt a honfoglalás előtti, korabeli arab híradásokkal, hogy a kazár mintájú szakrális fejedelemség létezett, és talán Levedi volt a szakrális főfejedelem, akinek kazárokkal és így Istemivel rokon dinasztiáját Árpád dinasztiája megfosztotta a hatalomtól, az új dinasztiának viszont nem volt még ideje ilyen szakralitást felépítenie.

 

Álmos nevét a dinasztia pozitív emlékezete mindenesetre megőrizte, a 11. század második felében I. Géza kisebbik fiát, Álmos herceget róla nevezték el.