Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zolta

 

 

 

 

Zolta 907-947

Árpád legkisebb fia volt azok közül, akiknek nevét a krónikák megőrizték. A későbbi krónikák szerint nagyfejedelemként ő volt Árpád utóda, azonban ez nagy valószínűséggel nem igaz.

Az újabb kutatások (Kristó Gyula) szerint Zolta fejedelemsége csak Anonymus találmánya, és Árpádot egy másik fia követte az uralkodásban. Kristó szerint a tévedés arra vezethető vissza, hogy mivel Zolta fia fejedelem lett, Anonymus a primogenitura szabálya szerint feltételezte, hogy apjának Zoltának is fejedelemnek kellett lennie.

Hasonlót állít Györffy György is, de szerinte Árpád utóda a nagyfejedelmi méltóságban nem egy fia, hanem Szabolcs, egy oldalági rokona volt. De a fejedelmi partvonalak viszgálata a helynevek alapján azt mutatja, hogy Zolta nem birtokolt akkora partvonalat, amekkorát egy fejedelem.

Szállásterülete

zolta.jpgGyörffy György a magyar helynevek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy Árpád nagyfejedelem életében, Pannónia elfoglalása (900) után, Zolta szállásterülete a Duna bal partja volt, a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig. Ő azt feltételezi, hogy ekkor a négy, még élő Árpád-fi nyári szállásai a Duna két partján, KalocsaTolna környékén voltak, Zoltáé a mai Solton. Zolta téli szállása pedig délen, a mai Vajdaság területén.

Zolta fia a későbbi Taksony fejedelem volt, akinek fia volt Géza fejedelem, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Mivel István 997 körül lépett érett ifjúkorba, Györffy György szerint – aki 28 évet számol egy generációra – Géza 969. körül, Taksony 941. körül, Zolta pedig 913. körül lehetett érett ifjú, ezután házasodhattak meg, majd születhetett az első utóduk.

Taksony valószínűleg 955., az augsburgi csata után került a nagyfejedelmi székbe, s ezután valamennyi Árpád-házi nagyfejedelem és király az ő utóda volt.